A ston-i várfal-rendszer
Sok évi felújítás után 2009 decemberében megnyitották a látogatók előtt Európa leghosszabb, és a hagyomány szerint a Kínai Nagy Fal után a világ második leghosszabb erődfal-rendszerét Stonban.
Ez a felújítás volt a legszéleskörűbb, legátfogóbb kulturális örökség megörző munka Horvátországban. A felújítási munka első fázisait ötven évvel ezelőtt kezdte el a dubrovniki történész és örökségvédő Luksa Beritic (1889-1969), majd a hosszú távú munkálatok 2003-ban kaptak új lendületet.
A munkák elhúzódását az indokolta, hogy a felújítást pontosan azzal a módszerrel végezték, mellyel az erődrendszert egykor megépítették, azaz minden egyes követ kézzel faragtak ki. Dubrovnik Ősi Látnivalóinak Baráti Társasága 1952 óta gondozta a falakat, és ők finanszírozták a felújítási projektet is, mely 3 - 5 milló kunába került évente. A felújítás után látogatóknak belépő díjat kell fizetni, hogy megnézhessék ezt a kivételes látnivalót. Az így befolyt összegből tartják fent a falakat és folytatják a felújítást, támogatva ezzel Ston kulturális és turisztikai fejlődését.
A stoni erődítményrendszer a XIV. században épült, miután a Ragusai Köztársaság (Dubrovnik) elfoglalta a Pelješac (Sabbioncello) félszigetet 1334-ben. A hatalmas véd-rendszer, vagy ahogy hívták, a "Nagy Fal" természetesen katonai védelmi célokat szolgált és abban az időben Európa legnagyobb városi erőd építési projektje volt. A védfalak először a félsziget legszűkebb, a Kis-Stoni csatornát és a Nagy-Stoni öblöt elválasztó, mindössze 1,5 km keskeny sávjának két oldalán épültek ki. A rendszert két várossal erősítették meg: a déli Ston várossal (Nagy-Ston) és az északi Mali Stonnal (Kis-Ston). Peljesac félszigetet az 5,5 km-es Nagy Fallal választották el a szárazföldtől.
Mára a Fal 5 km-es szakasza maradt fenn, ugyanis a többi része a XVII. ész XX. századi földrengéseknek esett áldozatul. A falakat 40 torony és 5 erődítmény tette áthatolhatatlanná. A falak a mali stoni Koruna erődítményből indultak ki és a stoni Nagy Kastély erődben (Veliki kaštio) végződtek. A leghíresebb és legnagyobb erőd a Bartolomeo a Ston város feletti dombon. A hajdani ragusai krónikák szerint a falak építése 18 hónapot vett igénybe. A stoni városfalakon belül található a négy lakóházakat és palotákat tartalmazó várnegyed, számos középület (a Ragusai Köztársaság hivatalának helyet adó Rektori Palita, vár-őrség épülete, az 1581-ben épült vízművek barokk díszkútja), a Szent Balázs templom, a Püspöki Palota és a Szent Miklós ferences templom és rendház.
A csak néhány utcácskából álló Mali Ston (Kis-Ston) a stoni falak északi oldalán, a kis-stoni csatorna partján az 1335 és 1358 között készült építési terveknek megfelelően épült meg. Ezek a dubrovniki gyűjteményben máig őrzött terv-dokumentumok Európa legrégebbi megmaradt építészeti tervei.
Mali Ston (Kis-Ston) nevezetességei a kikötő a kikötői fallal, a só-kereskedő ház, a fegyvertár, a harangtorony valamint a hatalmas Koruna erőd.
A két Ston további nevetessége még a Kis-Stoni osztriga telepek, valamint a Nagy-Stoni sólepárló-telepek.
A horvát Kulturális Minisztérium bejelentette, hogy a Ston Falat, Nagy-Stont, Kis-Stont, valamint a sólepárlókat együtt jelölik az UNESCO kulturális világörökségi listájára való felvételre.
